Problémák és megoldások

Problémák és megoldások

Tiltsuk be a marketing nagy részét

2016. szeptember 12. - Egy Proli

Tiltsuk be a marketing nagy részét

 

Egy cégnél 1-50 % a költés marketingre, az átlag 9-12 % forrás: https://www.legalzoom.com/articles/cost-of-marketing-what-is-the-average-budget valami professzortól.

tengernyi érv: https://youtu.be/C1GZyZUG9Is vita Puzsér Róbert és Sas István közt.

Ebben a videóban elhangzik számtalan érv, ami a reklámok káros hatását illusztrálja. Úgy mint, a reklámok manipulatívak, torzítják a piaci versenyt, idealisztikus képek sugallásával önértékelési zavarokat okoznak, mindeközben nem tájékoztatnak, stb.

Amit hiányoltam az érvek sorából, hogy engem mint környezettudatos prolit zavar az irdatlan mennyiségű nyomtatott szemét. Egyébként nem csak engem. Szinte az összes lépcsőházban kinn van a kérés, hogy ne hagyják ott, vagy a gyűjtődobozba helyezzék a szemetüket.

Ráadásul a csillag-apróbetű óta egyszerűen hazugok.

Egyrészről például sulykolják, hogy a baktériumok gonoszak és az a jó ha 99,99%-ukat kiírtjuk (az antibakteriális szappanokról egyébként épen most derült ki, hogy egészségkárosítóak forrás: http://www.livescience.com/41979-antibacterial-soap-fda.html), majd a következő reklámban együnk Bifidus Actiregularis-t, ami jó és nem mondjuk, de egy baktérium. Ráadásként velünk fizettetik meg mindezt, hiszen benne van minden termék árában.

Tehát adva van egy gazdasági ág aminek hasznossága cáfolható és számtalan káros hatása bizonyítható. Ezen felül idegesítő, ami számomra már önmagában elég indok minimum a korlátozására. Mindezek ellenére vadul burjánzik és nem látszik, hogy bárki tenni szeretne ellene. De kinek áll ez érdekében? Egyrészről a nagy cégeknek, hogy marketing dömpinggel biztosítsák piaci pozíciójukat(a McDonald's 2,6 milliárd dollárt költ globálisan marketingre évente /http://www.statista.com/statistics/286541/mcdonald-s-advertising-spending-worldwide//, hogy továbbra is etethesse velünk a szemetet /http://www.luxuryandglamor.com/the-famous-chef-jamie-oliver-won-the-court-process-against-mcdonalds-company-proving-that-their-products-are-not-edible//), másrészről a kereskedelmi médiának, amely gyakorlatilag ebből él.

Ez a szűk réteg (vezető cégek tulajdonosai, média cégek tulajdonosai) ráerőszakol ismét valamit a többségre. A gond, hogy per pillanat ez a szűk réteg irányítja a fejlett országok gazdaságát és politikai vezetőit, valamint aktívan beleavatkozik minden más ország gazdaságába és politikai vezetésébe. (mikor ezt írom, kerül napvilágra, hogy Merkel kiáll a megbukott TTIP mellett) Egyszóval ne legyenek illúzióink, nagyon keményen meg lennénk büntetve, ha mondjuk kierőszakolnánk egy népszavazást, amin keresztül köteleznénk aktuális kormányunkat, hogy korlátozza a reklámokat.

Egyébként most például egy olyan kormányt kellene erre rábírnunk, amely szintén a marketing segítségével regnál. A 2014-es kormányprogramjuk, konkrétan egy szó volt "folytatjuk". Ezt sikerült győztes programmá tenni. És a világban máshol sem jobb a helyzet.

Nem lenne jobb, ha objektív tények alapján választhatnánk? Ha egy pártot a programja, egy terméket az ár-érték aránya, összetevői alapján kellene megítélnünk?

El tudnék képzelni egy olyan állami szolgáltatást, ahol különböző tartós termékeket vizsgálnának és mondjuk egy cipőre rá lenne írva hány lépés után szakad szét, vagy deformálódik a talprésze. A cégek csinálnak ilyen teszteket, például az ikea konyhaszekrény fiókját egy robotkar húzogatja, és  ad is 25 év garanciát a legdrágább bútorcsaládba tartozó bútoraira, viszont elfelejti megosztani a tesztek eredményeit a nagyra becsült fogyasztóval. Így a fogyasztó döntsön, hogy kell e neki dupla áron a bútor ami bír 25 év normál használatot, vagy megvegye inkább fél áron a másikat, amelyikről, bár tudják, de nem mondják meg, hogy mennyit képes szolgálni.

Ezen felül pedig már most rendelkezésre áll a net. Én személy szerint technikai eszköz vásárlása előtt megnézem a teszteket, fórumokat. Szállás foglalásnál elolvasom a visszajelzéseket. Mi szükség van egy olyan korban a marketingre ahol két kattintásra vannak olyan cikkek, mint "a tíz legjobb bluetooth headset 2015"?

Arról nem beszélve, hogy a média színvonala is emelkedne. Hiszen összehasonlíthatatlan a HBO, vagy a Netflix kínálata a kereskedelmi tévék mocskával. A bőséges forrás elapadásával, ezek a szolgáltatók is kénytelenek lennének minőséget nyújtani. Még azt sem tartom kizártnak, hogy a kapitalizmusba visszatérne a verseny és tényleg a minőség és az ár versenyezne!

Az emberek nagy része (sajnos nem találtam semmi adatot, hogy hány százaléka, de az ismerőseim körében 100%) utálja a reklámokat, olyannyira, hogy még akár a hátsóját is képes lenne felemelni egy szavazás erejéig, ami mostanság nagy szó. Egyszerűen ki kellene íratni egy szavazást. Persze nem Magyarországon, mivel mint írtam csúnyán megbüntetnének minket, aztán mi lennénk a globális médiában a példa, hogy mekkora marhaság ez, hiszen nézzük csak meg, hogyan tette tönkre a Magyar gazdaságot ez a felelőtlen lépés. Természetesen nem ez vágná haza a gyengécske gazdaságunkat, hanem a tőke és a média, de ezt már nehéz lenne megmagyarázni. Ellenben van mód aláírásgyűjtésre uniós szinten. És egy Európai Uniót már nem lehet gallyra vágni komoly veszteségek nélkül. A tőke már szenvedett vereségeket eddig is (dohányipar, ólommentes benzin, TTIP) fel fogják tudni dolgozni.

A nyomtatott marketing termékeket, már holnap el lehetne tüntetni. Csupán egy jól súlyozott környezetterhelési díjat kellene rá kiszabni, amire mondjuk ráterhelnénk még a papírhoz szükséges fát kivágó favágó majdani nyugdíját is. Cégek is szoktak ilyen szimpatikusan számolni, ráadásul zöld csomagolásban manapság bármit el lehet adni, akár durván környezetszennyező lignites erőműveket is újra lehet indítani.

Aztán jöhetnének a tévés reklámok, itt csak a termékelhelyezést hagynám meg és a trendajánló pr műsorokat. A rádiós műfajt meghagynám, mivel egyrészről az ember sokkal könnyebben el tud engedni valamit a füle mellett (a nős férfiak mindenképen), mint nem észrevenni, másrészről nem tudom elképzelni, hogy a rádióknál működhetne az, az előfizetéses rendszer, ami tévéknél már működik.

Az újságok és óriásplakátok esetében kissé tanácstalan vagyok. Engem nem zavarnak, de van olyan ismerősöm aki falra tud mászni tőlük. Meg kellene kérdezni az embereket.

És végül kedvencem a net. Az email-eknél számomra elég a leiratkozás opciója.  És a weblapoknál is csak a középre betöltődő, esetleg bezárandó reklámok zavarnak. Részemről kaphatnak egy negyednyi sávot a jobb oldalon. A streamelt videóknál pedig maximalizálnám mondjuk 5 másodpercbe. Legyenek meggyőzőek.

Mindezt kompenzálandó: államilag támogatott teszt központok, kötelezően feltüntetendő a termékre vonatkozó jellemzők, amely adatok valóságáért a cégeknek visszavásárlási garanciával kell felelniük. A politikában pedig betiltani mindennemű reklámot a választás előtti egy hónapban, beleértve a kormányzati kommunikációt is. Felállítani egy weblapot, ahol minden induló megjelentetheti a programját és chat, valamint komment segítségével elmagyarázhatja azt, az érdeklődőknek.

Tulajdonképpen így összefoglalva nem is olyan durva, ráadásul az eddig belénkvert tudatformálás még évekig vinné tovább a gazdaságot a jelenlegi pályán és minden szereplőnek lenne ideje felkészülni a "szép új világ"-ra.

Egy Proli

A bejegyzés trackback címe:

https://proliagyalas.blog.hu/api/trackback/id/tr3211696041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása