Problémák és megoldások

Problémák és megoldások

Mérőszámokról, statisztikákról

2017. június 15. - Egy Proli

 

Egy régi restanciámnak teszek eleget ezzel az írással, ami azért született meg ilyen nehezen, mert elégé unalmas téma szerintem. Én a dolgokat csinálni szoktam, nem beszélni róla. A tett halála az okoskodás, szokták mondani és van is benne igazság. Ellenben ha vezérelvek vagy legalább vázlatos tervek nélkül csinálunk valamit, akkor az vagy kudarcba fullad, vagy sokkal tovább fog tartani és a végén többe fog kerülni, mintha az elején megálltunk volna egy kicsit gondolkodni. Ha pedig beszélni, vitatkozni akarunk valamiről, akkor meg kell határoznunk bizonyos alapértékeket, amelyek mentén vitatkozunk. Felesleges úgy vitatkozni, hogy elbeszélünk egymás mellett. Amit most művelni fogok, az akár kekeckedésnek is tűnhet, de valójában ennek a kérdésnek a megvitatása elengedhetetlen, hogy félreértések helyett, a problémákról beszéljünk. Ezért is szerepel a kidolgozandó témák közt a blogom első napjától.

Kezdjük a kedvencemmel, az átlagkeresettel, ami 260 000 Ft volt tavaly. Nos ez a 260 000 nem az átlagkereset volt, hanem a keresetek átlaga. Átlagkereset alatt ugyanis szerintem azt az összeget kell érteni, amit az átlag ember keres, és az nincs ennyi. Azt én, az ismeretségi körömet nézve 165 000 forintra saccolom. 260 ezret két ismerősöm keres, az egyikük kisfőnök a cégnél, a másiknak két diplomája és két nyelvvizsgája van. Egyikük sem az átlag melós. De úgy is megközelíthetjük a kérdést, hogy ha például a felső 10% keresetét megemelem, akkor ugye nő az "átlagkereset" miközben a 90% keresete semmit sem változott. Az átlagkeresetet szerintem úgy lenne korrekt meghatározni, ha 10 000 forintos sávonként megnéznénk, hogy hány ember keres egy-egy sávban. És amely sávban a legtöbben keresnek azt neveznénk átlagkeresetnek, ami így már mondana is valamit.

Íme egy egyszerű modell a 260 000-es kereseti átlagra:

10% havi 1 500 000 Ft

50% havi 156 000 Ft

40% havi 80 000 Ft

A keresetek átlaga 260 000Ft, de keres itt valaki 260 000 forintot????

Van egy szűk réteg aki nagyon jól keres, messze az átlag felett. Van a minta fele aki már jócskán elmarad az átlagtól, és van 40%, amely olyan messze van a 260 ezertől, mint Makó Jeruzsálemtől.

Ráadásul a bérekről, mindig bruttóban beszélünk. Miért? A közgazdászokon kívül kit érdekel a bruttó? Miért kell tudnunk, hogy a fizetésünknek csak alig több mint a felét, 54%-át kapjuk meg? Miért kell 260 ezres jövedelemről beszélni, mikor ebből a dolgozó 173 ezret lát, a munkáltató pedig 320 ezret kénytelen kifizetni?

Teljesen egyértelmű, hogy bevételeknél nettóban, míg kiadásoknál bruttóban kellene beszélnünk. Amíg nem így teszünk, addig manipuláljuk a valóságot.

Másik kedvenc a: "minden hatodik gyerek külföldön születik". Ezzel az információval egy beszélgetős műsorban találkoztam először és el is szörnyülködtem nyomban, mivel a saját tapasztalataim nem ezt mutatják. Hogy egy nem reprezentatív mintára hivatkozzak, most volt egy barátom legénybúcsúja, amelyen 12-en vettünk részt. Mind 40 körüli, nyugat magyarországi férfi. A 12 főből 6-an dolgoznak-dolgoztak külföldön (Svájc, Anglia, Németország, Ausztria) és ebből a 6 főből mind a 6 Magyarországon képzeli el a jövőjét. Egyszóval megdöbbentett az adat, mivel nem ezt látom a környezetemben, mikor is az egyik szereplő visszakérdezett, hogy ebben a minden hatodik gyerekben benne vannak e a kettős állampolgárok, konkrétabban az erdélyiek is? Erre a műsorban nem sikerült válaszolni és most a google sem segített ezzel kapcsolatban. Pedig hát kb fél millió emberről van itt szó, akiket most nem lehet tudni, hogy számoltunk e, vagy sem.

De ha már a gyerek születéseknél tartunk. Most tényleg csak nekem tűnt fel, hogy mi, a 70-es években születettek és az utánunk jövők, kitoltuk a családosdit 15-20 évvel? A szüleink 20-25 éves családalapításával ellentétben mi ezt 35-40 éves korunkra tudjuk vállalni. Ez okoz egy hullámvölgyet, de azután ismét be fog állni a dolog a rendes kerékvágásba. Mi ugyanúgy 2-3 gyereket szeretnénk és bár ebbe a biológia kissé bele fog szólni (30 felett nehezebb teherbe esni a hölgyeknek), de meg fogjuk oldani. A minta szintén nem reprezentatív, de ezt látom a környezetemben. Tehát ismét vagy én élek egy zárványban, vagy rosszak a statisztikák.

És végül még megemlíteném a közvélemény-kutatásokat. Egy olyan világban, ahol kínpadra vonják az embereket az őszinte véleményükért, amennyiben az nem felel meg a közízlésnek, egy olyan országban ahol az embereknek az egzisztenciájukat kell félteniük egy bosszúálló államapparátustól, tényleg hisszük, hogy őszinte válaszokat kapunk?

Nos itt van négy példa (hetekig tudnám folytatni), ami megmutatja, hogy mennyire rosszak, félrevezetők a  statisztikák, közvélemény-kutatások és hogy mennyire rosszul számolunk.

Hogy ez miért probléma? Mert ezeket az adatokat bunkóként használjuk a vitákban. Mert hiába érvelek azzal, hogy nem ez a tapasztalatom, ha a vitapartner belinkel egy ksh statisztikát, ami mást látszik állítani, már vesztettem is. Senki nem kíváncsi a szerecsenmosdatásra. Senkit nem érdekel, hogy nincs a statisztikai adat mögött elég információ a számítás és a mintavétel mikéntjéről. Eustat, Ksh. Mit ugrál itt ez a Jóska Pista?  De magam is hivatkoztam már úgy statisztikára, hogy fogalmam sem volt a készítés módszertanáról, viszont a konklúzió remekül alátámasztotta a véleményemet.

Hogy mi lenne a kívánatos? Minden statisztika, felmérés kiadójának fel kellene tüntetni a használt módszertant és az adatbázist. Közvélemény kutatásnál, pedig biztosítani kellene a teljes anonimitást. Ez az internet korában, nem lenne egy bonyolult feladat és így a hivatkozások könnyen ellenőrizhetőek, megbízhatóbbak lennének.

A bejegyzés trackback címe:

https://proliagyalas.blog.hu/api/trackback/id/tr412599091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsoltbacsi 2017.06.16. 09:56:03

Nezz utana a median bernek, az választ ad a kerdesedre

poliJoker 2018.07.13. 20:14:56

"szüleink 20-25 éves családalapításával ellentétben mi ezt 35-40 éves korunkra tudjuk vállalni"
34 vagyok, 3 gyerekkel, az összes (velem egy korosztályba tartozó) barátomnak van minimum 1, de inkább kettő, a legjobb havormnak (aki nálam 1 évvel fiatalabb) meg konkrétan 4. Szinte kivétel nélkül mindenkinél az egyetem/főiskola elvégzését követő 1-2 évben belül, 23-26 év között jött az első.

Amiről te csinálsz, az a fotel kutatók tipikus tévedése, a saját környezetében tapasztaltak kivetítése a teljes mintára. Mindegy hány példát tudsz felsorolni, a saját környezetedre alapozott felmérés nem reprezentatív az egész sokaságra nézve.
süti beállítások módosítása