Problémák és megoldások

Problémák és megoldások

Államosítsuk a patikákat

és gondolkodjunk el a gyógyszeriparról

2017. április 07. - Egy Proli

Ezt az írást az hívta életre, hogy a közelmúltban gyermekünk születése kapcsán sajnos én is kapcsolatba kerültem a magyar egészségüggyel, még ha csak érintőlegesen is. Eddig az egyetlen anomália ami feltűnt, az az volt csupán, hogy egy 2500 fős településen, ahol több idős rokonunk él, mindössze egy fiókgyógyszertár üzemel, ahol csak az alap gyógyszereket lehet megvásárolni egy nagyon szűkre korlátozott időtartamban. Emiatt többször kértek meg minket, hogy néhány vényt váltsunk ki a közeli kisvárosban. Aztán jött a gyerek és most havonta egyszer-kétszer be kell ugrani a gyerekorvoshoz, hogy olyan veszélyes dolgokat, mint a bébitápszer, a popsikenőcs és a fürdőzsír felírassunk. Nem vészes a dolog, csupán alkalmanként egy feleslegesen eltöltött óra és a váróban még sohasem kellett időznöm fél óránál többet a síró, köhögő, szörcsögő gyerekek közt. És az is csupán egyszer fordult elő, hogy az 500 Ft.-os popsikenőcs helyett egy 6000 Ft.-os került kiírásra, amit kezdő apukaként szó nélkül ki is fizettem volna, ha a gyógyszertáros hölgy nem kérdez rá, hogy biztosan azt szeretném e. De a legfájóbb az a hihetetlen mennyiségű gyógyszer reklám volt, amivel a szabadságom alatt találkoztam a tévében. (Bár ezt a "tiltsuk be a marketinget" blogomban már kiiktattam.) Mondjuk ez javarészt már a gyártók sara.

Nem is értem, hogy állami egészségügy mellett, hogyan működhet egy teljes mértékben profitorientált, tőkevezérelt gyógyszergyártás. Azt hogy a multik mire képesek, tudjuk. Ólmozott benzin, a McDonalds rózsaszín húspépje, az Aguas de Tunari sajátos elképzelései a víz birtoklásáról Bolíviában, a Takata légzsákokat beszerelő autógyárak sunnyogása. Nincs kétség, a profitért emberek halnak meg, vagy szenvednek egészségkárosodást napjainkban is. Ehhez képest a gyógyszeripart teljesen kiengedjük az állam kezéből. Nem vagyok híve az összeesküvés elméleteknek, de a tőkére bízni a gyors és hatékony gyógyítást??? Nekem ez nagyon a "kecskére káposztát" minősített esetének tűnik. Mindenesetre a fájdalomcsillapítók tavaly már több embert öltek meg az egyesült államokban mint a HIV és ez tény. Mint ahogy tény, hogy ők felelnek a töménytelen gyógyszerreklámért és a jól fizetett orvos-látogatókért. Tehát ha elengedem azt a csábítóan logikus, ám de bizonyíthatatlan elméletet, hogy nem áll érdekükben hatékony, a betegségeket gyorsan megszüntető gyógyszereket kifejleszteniük, még ebben az esetben is marad elég felelőségük.

Persze a gyógyszer gyártók jellemzően nagy nemzetközi cégek, ezért ezen a területen Magyarországnak nem egyedül kellene fellépnie, viszont az EU már tekintélyes erő lehetne. "Megüzenhetnénk Brüsszelnek" Ezért inkább visszakanyarodnék a patikákhoz, hiszen ott kisebb magyar szereplők vannak, és az ilyenek megregulázásában például a jelenlegi kormányunk komoly rutinra tett szert.

2011-ben a magyar gyógyszerpiac 635 milliárd forint volt, melyből az OEP fizetett 408 milliárdot azaz durván a kétharmadát. Viszonyításképpen a dohánytrafikok (kb 5000) egy 500 milliárdos piacra lettek bevezetve, és 3,33%-os árréssel egy 16.5 milliárdos árréstömegből kell, hogy megéljenek. Ezzel szemben a gyógyszertárak (2333 közforgalmú patika, 668 fiókgyógyszertár) közfinanszírozott gyógyszerek alapján elszámolt árréstömege 2011-ben csaknem 50,3 milliárd volt, amin felül még ott van a nem támogatott több mint 200 milliárdos forgalomból származó haszon, valamint a kistelepüléseken működő gyógyszertárak is kapnak vagy 1 milliárdos támogatást.

Tehát anyagilag mindenképen megérné, mert ha csak az 50 milliárddal számolok 300 patikára, akkor is havi 1 400 000 Ft lenne a fenntartásra, (4 főre 1 millió a bér, 100E eszköz, 100E rezsi, 200E fenntartás) és az e feletti 25-30-40? milliárd mehetne vissza a költségvetésbe.

Az állami tulajdonlással könnyebbé válna a szabályozása a patikáknak. A gyógyszerészek mint az állami egészségügy dolgozói kaphatnának több jogosítványt. Például nem kellene az embereknek receptért orvoshoz szaladgálni, hanem a bébitápszert, az algopirynt, stb közvetlenül, vény nélkül meg lehetne vásárolni a gyógyszertárakban. Ez levenne némi adminisztrációs terhet az orvosok válláról is. Könnyebbé válna bevezetni és üzemeltetni egy országos informatikai rendszert, ahol tb szám alapján személyenként is nyomon követhető lenne a gyógyszerfogyasztás. Mivel nem lenne nyomás a profit oldaláról, a nem vényköteles gyógyszereknél tényleg érvényesülhetne a tiszta árverseny. De az értékesítés kézbevételével megnyílna az út egy állami gyógyszergyártó vállalat megalapítása előtt is.

Arról nem is beszélve, hogy ha  eljön a napja a marihuána legalizálásának (ami a nemzetközi trendeket nézve el fog jönni), lenne egy szabályozott, megbízható állami csatorna az értékesítésre.

És mindennek vesztese talán ezer ember lenne, míg a nyertes oldalon egy nemzet állna.

 

Egy emelkedett Proli

A bejegyzés trackback címe:

https://proliagyalas.blog.hu/api/trackback/id/tr2012407039

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kobalt (törölt) 2017.04.07. 12:51:45

Jól hangzik, ideális esetben és helyen, csak nem itt nálunk.
Semmi nem lenne olcsóbb mert más vinné el a profitot , de elvinné.

2017.04.07. 13:06:32

Ez a fajta rendszer nem az állammaffia érdeke. Az államnak szüksége van a dílerekre, mert ők működtetik azt a rendszert, amiben az állam állandó háttérfélelemben tarthat a jogszabályokkal. Csak a tiszta viszonyokban érdekeltek teremtenek tiszta viszonyokat, ezek viszont a zavarosban szeretnek üzletelni. Valójában ezek nem is igazi vállalkozók, hisz a lépéseikben nincs kockázat. Csak egy, a nép valamikor, hátha.

2017.04.07. 13:10:45

@kobalt: Egyszer elgondolkoztam azon, ha holnap az energia ingyen lenne, mi történne. Ez azt jelenti, hogy az állam elesik az áram, a távfűtés, a gáz és a benzin bevételeitől, azaz mindenképp összeomlana. Aztán eszembe jutott, hogy ott a vízszolgáltatás, a közmű, a szemétszállítás, amiknek úgy felmenne az ára, hogy minden maradna a régiben. Ezzel arra akartam utalni, hogy ha értelmes emberek vezetnék ezt a bolygót/országokat, akkor előre gondolkoznának és nem arra fordítanák az energiáikat, hogy fenntartsanak valamit, ami senkinek se jó. A rendszer megváltoztatása a fejekben kezdődik.

2017.04.07. 13:12:47

A rendszer megváltoztatása a fejekben kezdődik. De lehet úgy is, hogy csak bután akarod és szeretnél valami segítséget a változáshoz. www.elmenypark.net/2017/02/hivatalos.html

vendriner aladár 2017.04.07. 13:14:34

Nem tudom honnan szoptad össze ezeket a dolgokat, de nem vagy tisztában a rendszer műkődésével. Nem éri meg államosítani, mert kártalanítani kellene tulajdon elvételért a tényleges tulajdonosokat, ami egy ekkora ágazat esetében kitalálhatod, hogy mocskos sok pénz. Az általad leírtak megvalósíthatóak állami beavatkozás nélkül, de ha megnézed az állami ellátás színvonalát mindenhol a legalja. A magánszféra áldoz a megjelenésre, készletre és a reklámra is! Ez persze neked többe kerül, de színvonalat kapsz. Ha nem tetszik ne járj oda, ahol nincs áru, szabad választás van. A legfontosabb pedig, hogy az államnak sose érdeke az államosítás. Sokkal jobb gazda bárki is, mint az állam, de a hazai gyógyszerkiskereskedelmi piacba nyúlás a Merckle családot kellemetlenül érintené és ez bizony uniós szinten is fájna. Széllel szemben még .... sem pisil!

levin67 2017.04.07. 13:15:38

1950 aug. 1-én már megtörtént egyszer az általad javasolt "megoldás": 2 fekete bőrkabátos ember néhol fegyveres ÁVH kíséretében megjelent a patikákban egy minisztériumi pecsétes papírral és elvették az ott dolgozó tulajdonos évtizedek alatt megteremtett egzisztenciáját. Nem szeretném, ha az országban újra felütné a fejét a kommunizmus valamiféle modern változata. Az állami monopólium nem garancia az olcsóbb árakra, viszont kiszolgáltatottá tesz bennünket.

Sylarin 2017.04.07. 13:17:16

Ennyi hülyeséget összehordani... Ha állami fenntartásba kerülnének a gyógyszertárak kb a kutya se dolgozna bennük. Szóval a kis fiókpatika azonnal be is zárna. Mellesleg ha elveszíti a gyógyszertár a profit és vevő orientáltságát elkezd majd hasonlítani a csodálatos egészségügyünk többi tagjára.
A másik meg, hogy a gyógyszerek árrése jóval kisebb mint a cikkben említett.

fec2000 2017.04.07. 13:20:42

Eltekintve attól, hogy a patikákban nem minimálbéren dolgoznak, hanem nettó 250-450 ezerért (bruttó fél milla/hó+járulékok), a patika, mint egészségügyi intézmény fenntartása az ANTSZ (OGYEI) szigorú feltételeivel nagyságrenddel többe kerül, mint egy dohánybolté és hogy az orvosok rühellik a patikusokat és az Istennek se akarnak a számukra receptírási jogot adni, még akkor sem, ha a közelben sincs orvos és inkább az asszisztenseiknek adják az előre lepecsételt és aláírt vényeket, (pedig egy egyetemet végzett patikus 1000X többet tud a betegségekről és a gyógyszerekről, mint egy OKJ-s asszisztens), és hogy a falvak ellátása (pláne az ún. alvó falvak, ahová az emberek csak aludni járnak és hétvégére) minden országban nehézségekbe ütközik. Az állam bácsi eléggé rajtavesztene az ügyön. A betegek pláne. Az állami egészségügy sokkal rosszabbul működik, mint a magánpatikák. Ne züllesszük már ezt is oda! Egyébként a patikai rendszer meglehetősen hasonló a dohányboltokéhoz. Az állam a patikanyitást koncesszióba adja. Meghatározza az árrést és az elvárást.

Több Észt Mindenkinek 2017.04.07. 13:29:28

Nem igazán értem mit akar mondani a kedves szerző a 2. bekezdésben: ˇ"tőkére bízni a gyors és hatékony gyógyítást??? " Léteznek szabályozások, van vaklicit, gyártók közti árverseny. Ami nincs, az a felelősséggel való gyógyszerszedés/ nem szedés a betegek részéről és csodaszerek a gyártók részéről. Ami sokkal inkább veszélyes- személy szerint felháborító- hogy a még nem teljesen biztonságos szereket is forgalomba hozhatják, amolyan "majd legfeljebb visszavonjuk, ha nagy gáz lenne, de hátha mégse". Mert profit kell, de azonnal Vannak nagyon jó gyógyszerek, amikkel meg tudják könnyíteni az emberek életét, meggyógyulhatnak, életminőségileg csodák történhetnek. A gyógyszergyár viszont abból a sok hasztalan xarból él, amit a nem betegek megvesznek. Abban van az igazán nagy pénz! Amíg ezek az emberek eltartják a gyógyszeripart, nem prioritás a komolyabb kórképek gyógyszereinek fejlesztése.
Az a "számolgatás" ...most akkor honnan is spóroljon az állam magának? Kétféleképpen lehetséges: 1. a saját támogatott gyógyszeredet nem váltod ki. 2. az állam nem támogatja a gyógyszereket.

Glázser Bozsó 2017.04.07. 14:01:39

@vendriner aladár: Nyugdíjpénztárakat is kizsigerelték ... a kutya sem kártalanította őket ...

vendriner aladár 2017.04.07. 14:06:45

@Glázser Bozsó: de a nyugdíjpénztár nem a saját vagyonát rakta be, hanem a tagok pénzét kezelte, itt viszont senki nem adott egy forintot se, minden magántulajdon!

PiBá 2017.04.07. 14:46:57

Egyszer már kipróbáltuk. Ha Neked tetszene, 2018-ban szavazz az MSzMP-re!

Glázser Bozsó 2017.04.07. 14:51:12

De viszont kezelte és minden bizonnyal hasznot húzott belőle, így igen is jelentheti azt hogy a vagyonát vették el ... kontra ugyanitt az emberek egészségével játszanak, hacsak nem kartell gyanú miatt terveznének államosítást ... egy szanállami gyógyszertári rendszer még inkább betenne mindenkinek ...

gombakomba 2017.04.07. 15:16:50

A tápszert, popsi- és fürdőkenőcsöt nem azért kapja a gyerek receptre, mert veszélyes, hanem mert így olcsóbb, van rá állami támogatás.
De ha ki szeretnéd fizetni a teljes árat, semmi gond, ez esetben nem kell elballagj a dokihoz receptért.

sas70 2017.04.07. 16:15:18

Volt már állami patika, állami kereskedelem, állami-állam tervutasításos gazdálkodással. A vége az lett, hogy lemaradtunk a világtól. A bűzlő, rothadó kapitalizmustól, miközben mi egyenlő társadalmat és kommunizmust építettünk.
Nézd meg Venezuelát, egy olajban fürdő ország, ahol már üresen konganak a boltok polcai és pillanatokon belül csődbe megy, mert hasonló gondolatok jegyében, teret nyert az őrület.

Egy Proli 2017.04.07. 16:26:45

@vendriner aladár: Melyik trafikost kártalanították, én egyről sem hallottam. Továbbá kit érdekel a megjelenés? Patikába nem szórakozásból megy az ember, hanem mert muszáj. Egyébként állami cég a kórház is.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.04.07. 19:32:48

Nem az a kérdés, hogy az állami egészségügy mellett hogy működhet a profitorientált gyógyszergyártás, hanem hogy hogy lehetséges egyáltalán, hogy a nem profitorientált állami egészségügy működik. Erre a kérdésre a válasz a hálapénz, várólisták, rendszeres adósságrendezés.

Lehetne államosítani és non-profittá tenni a gyógyszergyártást, de az eredmény gyógyszerhiány lesz.
A közgazdasági irodalom szerint (és minden ellenkező híresztelés ellenére a közgazdászok nem a kisujjukból szopják a dolgokat, hanem megfigyelésekből vezetik le), ha egy területen árszabályozást vezetsz be, akkor minden olyan tőkeeszköz, ami nem célhoz kötött kiáramlik a területről és átáramlik máshova. Oda, ahol nagyobb hasznot termel.
Most ennek elejét veheted elkobzással, mint ahogy a kommunisták tették, de új tőke nem fog érkezni oda. A régi viszont egyrészről elavul, másrészről leamortizálódik. Rövidesen az eredmény az lesz, hogy kapacitáshiány alakul ki.
Mindezt súlyosbítja, hogy mivel a vállalat célja a nulla profit, ezért a vállalat kiadásai és költségei elszabadulnak. Nem koncentráltan, látványosan, hanem apránként. Minden részlegen csak egy székkel veszünk többet és szépen összejön. És mivel ez nem tervezetten történik, általában túl is lépi, ezért elkezd adósságot felhalmozni. Ha rápirít az állam, akkor ott fog faragni a költségeken, ahol a legkönnyebb: a karbantartáson.
Sőt, mivel állami, ezért bátran építhet arra, hogy "too big to fail", azaz teljesen mindegy, hogy mit csinál, ki fogják menteni. Épp ezért még az sincs, hogy legalább a csődtől való félelem nyomná a felelős gazdálkodás felé.
Sőt, mivel monopolhelyzetben van, a kutatás-fejlesztés lényegében leáll. Verseny hiányában ugyanis minden fejlesztésre fordított forint az ablakon kidobott pénz. Csak központi utasításra tudod rávenni, hogy valamit fejlesszen, viszont pont a központ nem tudja, hogy mire lenne szükség.

Amennyiben úgy gondolod, hogy á, ez csak elmélet, akkor légy szíves nézz rá a MÁV-ra, a BKV-ra, a néhai MALÉV-ra, bármelyik állami kórházra. Vagy emlékezz vissza a néhai Merkúrra. A KGST-ben az autógyártás is állami feladat volt. Vehettél is autót, csak 5 éves várólista volt rá a kapacitáshiány miatt.

Dummy Druggist 2017.04.08. 08:15:50

Elolvasva az írást, utána kommenteket, gyakorlatilag utóbbiak kijavították a blogbtéves állításait.
Az államosítás már akkor megtörtént, amikor az eladási árakat gyakorlatilag hatósági árakká tették, mert hamarosan a beszerzési árak is hatósági árszabályozás alá kerültek. Ezzel elérték a gyógyszertár tulajdonosok jövedelem termelő képességének meghatározását is. 3,5f orint adózásott jövedelem marad a tulajdonosok zsebében, minden 100 ft bevételből.
Az árkiegészítő támogatás nagyjából felét az állam a főként a gyártók megsarcolásával fedezi.

Egyébként jó ideje a levegőben van valamiféle kkvázi-államosítás lehetősége. Az államnak valószínűleg nem kell a gyógyszerellátás eszközrendszere, mert annak működtetése költséges. Ez a jelenlegi tulajdonosoknál fog maradni, a többi a profittal együtt megy az államhoz, hogy miként azt nem tudom.
Mi vényköteles, mi nem, mi támogatott, mi nem, ezt jelenleg is jogszabályok írják elő, ehhez a gyógyszerészeknek semmi köze

jaegtoer 2017.04.08. 13:15:19

A gyógyszerkereskedelem hasznát jelenleg is az állam fölözi le.

Ha ez az állam teszi rá a tolvaj mancsát a gyógyszer kiskereskedelmet lebonyolító patikákra, egész biztos lehetsz abban, hogy a gyereked az államtól akár meg is dögölhet. Csak pillants az állami kórházakra és rendelőintézetekre.
De ezt te tudod is. Inkább lehet az a dologban, hogy a fidesznek valóban étvágya támadt gyógyszerkereskedelem hasznára is , és a posztod is annak közhangulatnak a kialakítását szolgálja, hogy ellenvetés nélkül jól megvédhessék a patikákat, mint ahogy a nyugdíjpénztárakat, és minden olyat, ami alapvetően szarrá vált a kezükben, de arra alkalmassá téve, hogy néhány fidesz közeli gané elképzelhetetlen összegeket tehessen zsebre.
Te hivatkoztál a gyerekedre, így én is nyugodtan hivatkozhatok arra, hogy remélem ő lesz az első áldozata, az államosított

jaegtoer 2017.04.08. 13:16:35

gyogyszer kiskereskedelemnek.

jaegtoer 2017.04.08. 13:25:34

@Egy Proli:

Te emelkedett, azt még elárulhatnád, hogy a 2500 lelkes településedre, miért nem követelsz kórházat, klinikát, űrsiklót űrkikötővel és hetvenezres futballstadiont?
Emelkedett proli.... na, ja. Inkább Ingyen mindent proli, mert jár.

Sörös Edit 2017.04.08. 17:38:59

Gyógyszerész vagyok, gyógyszertáram van. Ha államosítani akartok, ám legyen, sok terhet levennétek a vállamról, legalább a nyugdíjig lenne pár nyugodtabb évem. Gyógyszerészként dolgoztam a rendszerváltás előtt is, és most is. Azt kell mondjam , tedd össze a 2 kezed, és adj hálát, hogy most nem állami kézben vannak a patikák. A lehető legkedvezőbb áron kapod meg a gyógyszereidet. Ügyeletben akár fogkefét is vehetsz, gyógyszerész áll rendelkezésedre, hogy megkaphass bármit. Nem kell ajtóig álló sorokba beállnod, ha gyógyszer kell, akár egy kistelepülésen is megkapod, ami szükséges. Minőségileg ugyanolyan gyógyszereket vehetsz, mint a legfejlettebb nyugati országokban. Ha kell, laboratóriumban neked egyedileg készítjük el az orvos által felírt készítményt. Nincsenek ellátási gondok. A legérdekesebb számomra az összehasonlításod a dohányárudákkal. Míg a dohányboltok árréstömege 16,5 milliárd, a gyógyszereké legyen 90 milliárd (összeadtam az általad írt 50,3 milliárdot a vény nélküli gyógyszerek kb. 20%-os árréstömegével). 5,5x több a gyógyszerek árréstömege. Egy trafik elég, ha 20 m2, és elég minimálbért fizetni 1 dolgozónak. Egy gyógyszertárnak legalább 100m2-nek kell lennie , jogszabály írja elő, hogy hány gyógyszerészt KELL alkalmaznia, nyitva tartástól függően, és hány expediáló szakasszisztenst. Egy labor fenntartása annyi pénzbe kerül (bevizsgáláshoz szükséges reagensek, steril és aszeptikus eszközök, mérlegek és súlyok hitelesítése, a laboratóriumi munkavégzéshez szükséges munkabér, stb), hogy bőven nem fedezi a költségeket a készítendő gyógyszerekért elszámolható árréstömeg és készítési díj. De megcsináljuk, elkészítjük, megkapod (nagy valószínűséggel a 600 Ft-os popsikrémed is ilyen, holott vehetnél 2-3000-ért gyárilag készítettet ). Éjjel-nappal a rendelkezésedre állunk, az ügyeletet is illik megfizetni. Mi 300 Ft-ért kivisszük neked házhoz a gyógyszereidet a településünkön belül, hogy ne legyenek a belvárosban parkolási gondjaid, ne kelljen időt fecsérelned egy patikában, vagy ne kelljen nehéz tápszereket és pelenkákat cipelned. Elvégzünk olyan méréseket, mint vércukor, koleszterin, vérzsír, testtömeg index. Mindezt a tesztcsíkok 300-500 Ft-os áráért, hogy ne kelljen egy orvosi rendelőben fél napot eltöltened. Eljárunk olyan továbbképzésekre mint pl. homeopátia, amire senki nem kötelez, de elmegyünk, kifizetjük a 20-50 ezer Ft-os továbbképzési díjakat, az utazás és szállás költségét, hogy a hatástalannak tartott homeopátiás készítményekről is korrekt felvilágosítást kaphass. Remélem kicsit elszégyelled magad, hogy a patikai munkát és beruházást a trafikokkal hasonlítottad össze.

Egy Proli 2017.04.09. 03:34:27

@Sörös Edit: Kedves Edit
Sajnálom, hogy a trafikos hasonlat sértő, de azzal pusztán az anyagi részére kívántam rávilágítani a dolognak, miszerint nem lenne ráfizetéses az ügylet.
A patikákban dolgozókat egy az egyben átvenné az állam (nem is lehetne másképp, mivel nincs tízen ezer elfekvő szakember ), a gyógyszerészeket bruttó 300 E-rel az asszisztenseket 200 E-rel számoltam, átlagban 2+2 fővel (kisebb patikákban 4 helyett 3, nagyobbakban 5 fő). Nem tudom milyenek a munkaviszonyok a patikusi pályán, de az állami cégektől még ma is százszor nyugodtabban mennek el szülni a hölgyek (és ahogy láttam ez főként női pálya), mint a versenyszférából, ami például egy plusz pont.
Örülök, hogy szóba került a labor, mert arról például nem tudtam, hogy jelentős költségtényező, de már itt is egy ötlet: területi egységenként (mondjuk tíz gyógyszertárra) egy darab labor és máris racionalizáltuk némi költséget.
Egyébként nem a patikák államosítása a lényeg. Ettől csupán annyit várnék, hogy ne kelljen feleslegesen vényekért elmenni az egyébként is túlterhelt orvoshoz, hanem azt a patikai gyógyszerész, mint az állami egészségügy dolgozója kiadhassa. Mondhatni egyablakos ügyintézés.
A lényeg, hogy az állam (és könyörgöm vonatkoztassunk el a most regnáló kormánytól) tegye be a lábát a gyógyszeriparba. Tudom, hogy szép lenne megbízni a gyógyszeripar szereplőiben, de látjuk, hogy miket eredményez a kontrollálatlan céges működés: lóhús a hamburgerhúsban Tesco, olaj a Mexikói-öbölben BP, csaló szoftverek VW, devizahitelek Kelet-Európa, stb. Miért kellene azt gondolnunk, hogy a gyógyszeripar kivétel?
Most tényleg szégyellnem kellene magam mert szeretnék több kontrollt egy olyan iparág felett, ahol szó szerint az életünkkel játszanak?

Egy Proli 2017.04.09. 05:10:24

@Lord_Valdez:
Kedves Valdez

Részben igazad van, a tisztán állami működés, hogy hova vezet, azt láttuk. De azt is láttuk, látjuk, hogy hova vezet a szabályozatlan, vagy gyengén szabályozott szabadpiaci ámokfutás is. Nigériai falvak kiirtása Shell, 2008-as gazdasági világválság Wall Street, felboruló pick up-ok Ford, stb.
Ráadásul a profitorientált cégek is hajlamosak az ellustulásra. Az angliai Tesco 2015-ben 6,4 milliárd fontos (ez kb 2500 milliárd forint) veszteséget hozott össze, azonban mint Anglia legnagyobb munkáltatójának (kb 230 000 fő) nem igazán kell aggódnia.
A cégek ráadásul összeolvadnak, felvásárolják egymást míg ágazatonként 2-5 szereplő marad. Gondolod ők versenyezni fognak? Nem lehet, hogy inkább megegyeznek és felosztják maguk közt a piacot? Látsz te például valós versenyt a magyar lakossági bankpiacon?
Ne hozd fel az MKB-t mert azt is el akarják adni, nem az volt a cél amiben reménykedtem. És azt hiszem itt kell leírnom, hogy mikor államról beszélek, nem az elmúlt 25 év magyar államára gondolok, hanem például egy olyan, számon kérhető programot letevő választott kormány által irányítottra, amit egy másik blogomban már kifejtettem.
Egyszóval ahogyan én látom, az eredeti tőkefelhalmozás után most lassan befejeződik az eredeti tőkekoncentráció és ezzel vége lesz a versenynek is. Ennek egyébként vannak jelei. Mobiltelefonoknál sztenderd lett a két éves életciklus, edzőcipőknél pedig az egy év.
Egy ilyen gazdasági környezetben pedig hiba lenne ha az állam nem foglalna pozíciókat legalább a stratégiai ágazatokban.
Végezetül térjünk rá az állam rosszabb gazda kérdésre. Említetted a MÁV-ot és a BKV-t (a Malév-ről van egy tök jó könyv olvasd el). Kezdjük a MÁV-val. A MÁV-nak voltak nyereséges részlegei, ezeket eladták és megmaradt a személyszállítás a pálya fenntartási költségeivel. Nem állítom, hogy nem lehetne a MÁV-ot olcsóbban működtetni (csak el kellene bocsájtani az összes öt évnél régebb óta felső-, vagy közép- vezetői szinten álló dolgozót, majd a felső-vezetői szintre behozni egy profi csapatot, a közép-vezetői szintre pedig beemelni már ott dolgozókat), de ha körbe nézünk Európában, akkor azt látjuk, hogy a nem veszteséges vasúti személyszállító cégek három-, ötszörös jegyárral dolgoznak. Ezt pedig az a magyar ember, aki nem cseréli le ötévente az autóját újra (döntő többség) egyszerűen nem tudja megfizetni, mit ahogyan az 1500 Ft-os BKV jegyárat sem. Tehát ezek a cégek például nem azért veszteségesek, mert állami tulajdonban vannak, hanem azért vannak állami tulajdonban mert csak veszteséggel üzemeltethetőek. Ha nem így lenne már rég eladták volna őket.
UI. Egyébként a közgazdászokról készülni fog egy nem túl hízelgő írás.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.04.09. 17:41:57

@Egy Proli:
Mielőtt azonban belekezdesz, tájékozódj!
Amiket itt most leírsz, illetve leírni készülsz, olyan dolgok, amiket a tudás hiánya inspirál. Ismeretszerzéssel elejét lehet venni.

Pl. a világválságot az amerikai állam okozta azzal, hogy az amerikai gazdaság recesszióját próbálta kompenzálni az ingatlanhitelezés felfuttatásával, illetve a too big to fail policyvel, valamint a két állami támogatású hitelintézetével.
Leírhatod, hogy a szabályozatlan piac, így meg úgy, és ezzel a szélsőbalos sajtónak (beleértve a Fideszt és Jobbikot is, mint jelenleg a két legbalosabb pártot) akár sztárja is lehetsz, de komolyabb helyeken ki fognak nevetni miatta.

Más téma:
A piacoknak van egy természetes fejlődési folyamata. Kezdetben egy piacon kevés szereplő van, de kicsi a kereslet is. Aztán jön egy fázis, amikor már van kereslet, de még kevés a szereplő. Általában ezt szokás hőskornak emlegetni. Ilyenkor lehet mocsok nagy pénzeket keresni.
Aztán jön egy olyan fázis, amikor már sok a szereplő, és nagy a kereslet. Ez azzal jár, hogy egyre kisebb az elérhető profit.
Aztán jön egy fázis, amikor az alacsony profitok miatt a gyengébb szereplők elkezdenek kihullani és a meglévők is elkezdenek összeolvadni. Ebben a fázisban mennek át a termékek gagyiba, mert az alacsony profitráták mellett csak úgy lehet talpon maradni, hogy a terméket szénné olcsósítjuk.
Mindezzel párhuzamosan, új termékek jelennek meg, amik új piacokat nyitnak és szép lassan a már meglévő piac elenyészik.
És ekkor kezdődik egy piac életfázisának utolsó felvonása, amikor már nincs rajta sem nagy gyártó, sem kereslet. Ezen is lehet nagyokat keresni, de már csak keveseknek.

Na, amit te itt kifogásolsz a mobiloknál, meg edzőcipőknél az pont nem a versenyhiányának a mellékterméke, hanem a versenyé. A verseny mellékterméke az alacsony profit.
Hozzátenném, hogy ilyenkor sem teljesen igaz, hogy minden gagyi lesz, hanem inkább az, hogy szegmentálódik a piac. Lesz egy tömegpiac, ami a sok, olcsó, gagyi. Meg lesz egy prémium piac, ahol a jó termékek kaphatóak, de azoknak bizony ára is van.

Az, amit a MÁV-ról mondasz, arra utal, hogy nem sokat tudsz arról, hogy hogy működik egy vállalat. Nem lehet a vezetőket csak úgy kicserélni, mert nem létezik olyan, hogy csereszabatos vezetés. Annak is bele kell tanulnia újra. Plusz, nem is oldana meg semmit, mert a vállalat rossz működése a rossz szabályozási környezetre adott válasz. Hiába cserélsz le bárkit bárkire, ebben a környezetben ez a racionális magatartás.

De azért veszteségesek, mert állami tulajdonban vannak. Pontosabban azért, mert az állam, mint tulajdonos nem gazdasági logikával üzemelteti a céget. Piaci helyett szociális logikával üzemelteti, de egy cég nem képes hatékonyan működni szociális logikával. Léteznek állami cégek, amikbe az állam nem szól bele, ezek működnek is pl. Vattenfall.

A stratégiai ágazat szót meg különösen el kellene felejteni. Nem jelent semmit. Az számít annak, ahol a politikus épp indokolni akarja az állami érdekek erősítését. És mindig változik, hogy épp mit értenek alatta, attól függően, hogy mi a politikus érdeke. Ha a szó szerinti definíciót nézed, akkor annak része pl. a mezőgazdaság is, de kevés épelméjű politikus gondolja, hogy a búzatermesztés állami feladat lenne.

Egy Proli 2017.04.10. 23:48:21

@Lord_Valdez: Kedves Valdez
Örülök, hogy a céges működés negatívumaira vonatkozó példáim közül az egyiket sikerült részben cáfolnod. Bár muszáj megemlítenem, hogy ezt tehetted volna kissé kevésbé lekezelően is. Plusz ha még leírtad volna hogy a Fannie Mae, Freddie Mac combóra gondolsz, sok időt megspóroltál volna nekem. Mentségemre szolgáljon, hogy például a The Economist, magántulajdonban lévő, mértékadó gazdasági orgánumnak tartott média öt éves visszatekintésében sem említik a fenti két céget. www.economist.com/news/schoolsbrief/21584534-effects-financial-crisis-are-still-being-felt-five-years-article
Továbbá a válságban közvetlenül érintett volt még 33 bank, lakás szövetkezet, és ingatlan finanszírozó, a két államilag támogatott hitelszövetkezeten felül.
en.wikipedia.org/wiki/List_of_entities_involved_in_2007%E2%80%9308_financial_crises
Ezen felül a két államilag támogatott hitelszövetkezet elkövette azt a kapitális hibát, amit például az NN biztosító Magyarországon, hogy a termékük árusítását külsős brókerekre bízta. Ha a hiteleket egy lassabb, kevésbé hatékony, ámde anyagilag nem érdekelt és alaposabb állami adminisztráció végzi, gondolom nem szaladt volna el ennyire a szekér.
Továbbá a szintén nem állami jegybank és független hitelminősítők sem álltak a helyzet magaslatán.

Más téma:
Nagyon szép amit leírtál a piacok működéséről, de a két említett példámra konkrétan nem igaz.
Edzőcipő: Az elmúlt húsz évben a Nike cipőit vettem (néha kipróbáltam mást is, de mindig csalódottan tértem vissza, kivéve egy alkalommal amikor a forrás szűnt meg) és a cipők minősége folyamatosan ment lefelé, miközben az árcsökkenést nem tapasztaltam. Ezt alátámasztja ez a link is: www.bloomberg.com/news/articles/2014-09-26/how-nikes-jumping-shoe-prices-bolster-boom-times Hat szereplő maradt a piacon és az árak az egekben, pedig a modelled alapján most kellene a termékeknek szénné olcsósodniuk.
Mobil: A Samsung Note szériája mellett tettük le a voksunk, az öt éves második szériát még mindig használom második telefonként, a harmadik széria meghalt két év után és a negyedik szériás két éves készülék is kezd a pusztulásra utaló tüneteket produkálni. A felhasználói élmény nem változott a három generáció alatt, míg az ára meredeken emelkedett a most érkező széria már négyszer annyiba fog kerülni mint ami öt évvel ezelőtt debütált. Nem is fogom megvenni. Ebben az esetben is elkezdtek kihullani a gyengébb szereplők, a gagyisodás is megvolt, hol vannak az olcsó árak?
Egyikre sem igaz az általad leírt modell.

A MÁV-ról: szerintem semmi sem történne, ha kirúgnánk a felső vezetést, ugyanúgy működne tovább (vagy jobban). A középvezetőket pedig cégen belüli emberekkel pótolnám akik simán átvennék a működtetést, hiszen ismerik a dörgést.
A szociális logikát pedig jelenleg is alkalmazza a világ minden fejlett országa. Például a mezőgazdaság agyontámogatásával tartják mesterségesen alacsonyan az élelmiszer árakat. Az EU 57 milliárd eurót, az USA 20 milliárd dollárt költ évente a mezőgazdaság támogatására. Most akkor a búzatermesztés mégiscsak egy kiemelt állami feladat? Nem hiszem, hogy többe kerülne állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket fenntartani és akkor például nem lenne probléma a munkanélküliség a dél-, és kelet- alföldi régiókban.
A stratégiai ágazatokat miért felejtsük el? Egyszerűen csak ténylegesen azokat nevezzük annak, amik azok. Közlekedési hálózatok, közösségi közlekedés, alap élelmiszerek, víz gazdálkodás, energia szektor, lakáspiac, oktatás, egészségügy, rendvédelem. Ezek az alap dolgok amelyek kellenek az élethez.
Minden más mehet a piacra és ott megmérethetnek.
Végezetül megkérdezném, hogy te mit szeretnél, mint stratégiai célt. A piacok további liberalizációján keresztül a felső 1% további gazdagodását, amit vélhetően csak fokozni fog az informatika és a robotika rohamos fejlődése, vagy egy, a népesség maradék 99%-ának élhetőbb jövőt?
Mert ha az első verziót támogatod akkor én feladnám, ugyanis ízlésről és hitről nem vitázom.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.04.11. 20:00:39

@Egy Proli:

"Bár muszáj megemlítenem, hogy ezt tehetted volna kissé kevésbé lekezelően is."
Bocsánat, de tudod, hogy hány ilyen marhaságot olvasok naponta?
A tapasztalatom, hogy minél szenvedélyesebb egy rendszerkritika, annál kevesebbet ért a kritizált rendszer működéséből. Úgy vettem észre, hogy azok az emberek, akik értik azt, amit kritizálnak, lényegesebben árnyaltabb és kevésbé radikális kritikákat fogalmaznak meg, mint azok, akik nem.

Persze, hogy érintett mindenki benne. Amikor van egy felfutó üzletág, akkor nincs olyan, hogy valaki kimarad belőle. Ha te, mint bankár úgy döntesz, hogy kimaradsz valamiből, ahol mások dollármilliárdokat forgalmaznak, akkor a saját részvényeseid feszítenek keresztre.

A válság folyamata hosszú, és komplex, de mindenképp az amerikai államtól indul. Az amerikai jegybanktörvény szerint a FED nem csak a dollár árfolyam stabilitásáért felelős, hanem a gazdasági növekedésért is. Egy recesszió idején minden jegybank próbál alacsony kamatokkal pénzt pumpálni a gazdaságba, de tőlük ennél is többet várnak. Emellett okos politikusok kitalálták az "ownership society" dolgot, azaz juttassuk lakáshoz az amerikaiakat. Nosza, támogassuk a hitelfelvételt.
A kettő együtt az ingatlan árak emelkedését okozta. Emiatt jó befektetés volt ingatlant venni, illetve ingatlanra hitelt adni. Viszont egy idő után kezdett a dolog kockázatossá válni. Ez a két állami céget annyira nem zavarta, de a bankokat igen (kimaradni, ugye, nem lehet, mert nem értik meg a részvényesek, hogy miért termelsz kisebb profitot, mint a konkurencia) és elkezdték becsomagolni a kockázatot és kiszervezni. És szép lassan megtelt a rendszer átláthatatlan kockázattal.

A hitelminősítőkkel a legnagyobb baj, hogy borzasztó lassúak. Ez nyugodt körülmények között nem okoz gondot, de amikor az események felgyorsulnak, akkor életveszélyessé válik, ha egy évvel ezelőtti adatokat használ valaki.
(A jegybankok állami intézmények. A jegybanki függetlenség doktrínája csak azt jelenti, hogy a kormány nem adhat neki utasításokat.)

Ha állami adminisztráció végzi, akkor még nagyobb lett volna a baj, mert az állami adminisztráció semmivel nem alaposabb, ellenben politikai utasításokat követ. A politikai utasítás viszont az, hogy legyen növekedés, jusson mindenki lakáshoz, a szegények (hitelképtelenek) meg különösen.

Paradoxnak tűnhet, de a termék olcsósításából nem következik, hogy a végfelhasználó ár esni fog. Már csak azért se, mert a termék árában a legkisebb tétel az előállítás. A haszon legnagyobb részét a kereskedőlánc teszi el.
Emellett a termékek tartalma viszont folyamatosan emelkedik. Még egy nyamvadt sportcipőben is megjelennek újabb feature-ök és akkor még nem is beszéltünk mondjuk az autókról, ahol megszámolni se tudod, hogy mennyivel több kütyü van, mint 20 évvel ezelőtt és reálértékben ugyanannyiba kerül. Cserébe az autógyártónak csak pár száz, a prémiumgyártónak pár ezer euró haszna van kocsinként és minden gramm vasat kétszer megfontolnak.

Egy vállalat felső vezetését ki lehet rúgni, és el is megy nélküle egy darabig. Nagyjából, amíg az első stratégiai döntést meg nem kell hozni. Azon a ponton összeomlana a folyamat, mert hiányzik a világos irány.
A középvezetőket se lehet egyik napról a másikra pótolni, mert nem mindenki alkalmas rá, illetve egy egész más munkakörbe kerülne. Az "ismeri a dörgést" egy naiv elgondolás. Az alsó szintű alkalmazott egészen mást ismer a vállalatból, mint egy középvezető. Kicsit olyan, mintha a bakából egyből hadnagyot csinálnál. Ez békében még nem látványos, ha háborúban elég sok embert lehet így veszteni.

A mezőgazdaságot 3 okból szokták támogatni. Az egyik, hogy a szegény ember is szavaz, ezért ő életszínvonala fontos a politikusnak, a másik, hogy a mezőgazdaság ki van téve az időjárásnak és emiatt kockázatos iparág. Nem szeretnék, hogy egy-egy rossz évben tömegesen menjenek tönkre a termelők. Harmadsorban pedig, mert mert a verseny miatt alacsonyak az elérhető hozamok, és nem szeretnék, hogy túl sok tőke áramoljon ki a szektorból. Bónusz, a gazdák nagyon tudnak tüntetni és zavarogni.

Az állami gazdaságok azért mentek ki a divatból, mert lehet, hogy a munkanélküliségre jók, de élelmiszer-termelésre nem annyira.

Ruha talán nem kell? Mezőgazdasági gépek talán nem kellenek? A mezőgazdasági vegyipar talán nem kell? stb.
Azért kell a stratégiai ágazat kifejezést elfelejteni, mert bármire ráhúzható. Egy modern gazdaságnak bármely szegmensére rá lehet fogni.

A dilemma totálisan hamis.
1. A piacok liberalizációja nem az 1%-nak kedvez, hanem a legszegényebb pár százalékon kívül mindenkinek. Hovatovább, pont a nagyvállalatoknak vannak jó politikai összeköttetéseik és a politikán keresztül a saját profitjukat tudják növelni. Pont az oligopóliumoknak kedvezőtlen a liberalizáció.
2. Az 1% gazdagodása nem jelenti a maradék 99% szegényedését. A gazdaság nem egy zéró-összegű játszma.

Egy Proli 2017.04.13. 20:41:21

@Lord_Valdez: Kedves Valdez

Akkor tisztázzunk néhány dolgot.
Először is nincs bajom a cégekkel, mint konstrukcióval. A cégeket eszköznek tekintem, amelyek létre lettek hozva egy cél szolgálatában (ezekkel a célokkal viszont többször van problémám). A cégeket hibáztatni, olyan lenne, mint a baltát hibáztatni egy baltás gyilkosság esetén.
Másodszor: az állam is megreformálásra szorul, mivel egyrészről a visszafizethetetlen államadóságokon keresztül folyamatosan nyomás alatt van, másrészről program híján számon kérhetetlen, de erre van egy megoldási javaslatom.
Harmadszor: a jelen növekedési-kényszeres gazdasági modell nem fenntartható. Ez matek amihez van érzékem. Az évi x százalékos GDP növelés egy exponenciális függvény, aminek az egyik jellemzője, hogy egyre meredekebben emelkedik.
Negyedszer: Ez egy szubjektív dolog(ezért nem is használom érvként), de engem taszít és megrémiszt az úgynevezett "vállalati kultúrák" néhány megnyilvánulása. Itt egy remek példa: index.hu/tech/2017/03/03/uber_botrany_vallalati_kultura/
Ötödször: A liberális gazdaság alapjává vált a hazugság, a csalás és a manipuláció. Ezt ezer példával tudom alátámasztani.
Hatodszor: Klímaváltozás
És mindezek ellenére sem mondom azt, hogy töröljük el azt az egészet, mivel nem tudok jobbat ajánlani, csupán némi reformációt szeretnék kérni.
És miért nem tudom elfogadni, hogy nincsenek stratégiai ágazatok? Mert, míg tudok azzal együtt élni, hogy lyukas cipőben kell járnom, vagy holnaptól nem lesz okos telefonom, addig összeszarnám magam, ha jönne egy cég, egy jogilag tökéletesen kikezdhetetlen szerződést lobogtatva, amely azt mondaná, hogy még az esővizet sem gyűjthetem össze, mert az is az övé. Nagyon el kell rugaszkodni a valóságtól ahhoz hogy egyenlőségjelet tegyünk olyan dolgok közé, amelyek az élet minőségét szolgálják és olyan dolgok közé, melyek magát az élet meglétét.
Más: A piacok természetes fejlődési folyamatán elmélkedve (amiért köszönet), azt hiszem végre sikerült lezárnom magamban egy régóta feszegető kérdést. Nem értettem, hogy miért hazudnak a cégek folyamatosan újításokat, mikor nincs érzékelhető, értékelhető változás a terméknél. Most végre megvilágosodtam, meghekkelve a folyamatot, egy permanens innovációt hazudva tartják magukat a kettes fázisban. Kevés szereplővel a piacon, ugyanazt a dolgot, mindig újként árulják, és ameddig a médiafölényükkel ezt egy-egy piacon el tudják hitetni, remekül működik is a dolog.
Végül az 1%-os dumát azért hoztam fel, mert igaz és jól hangzik, valójában rohadtul nem érdekel mennyivel gazdagodik az 1%. Az 1% vagyona csak annyiban aggályos, hogy ez mégiscsak a világ teljes vagyonának a fele. Ez a hatalmas vagyon a mai érdekvezérelt világban, egy nagyon hatásos fegyver, ami felett megint csak nincs kontrol.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.04.14. 09:47:45

Az egy téves mém, hogy a növekedés az egy kényszer. A növekedés csupán mellékterméke a fejlődésnek. És, mint a fejlett országokban látható az üteme tényleg nem tartható fent. Ahogy fogynak a low hanging fruit-ok, úgy egyre nehezebb azt az ütemet tartani, mint korábban.
A nagyobbik baj, hogy a növekedés elvárássá vált, elsősorban a politikusok és a választók fejében. A politikusok állandóan élénkíteni akarják a gazdaságot, a választók meg arra szavaznak, aki alatt nagyobb a növekedés. Az egyetlen baj, hogy a gazdaságon nincs kurbli, az nem olyan egyszerűen működik, mint ahogy a politikusok tálalják. Ennek eredménye pedig a csalódás és radikalizálódás.

A vállalati kultúra önmagában a világ legtermészetesebb dolga. Ahol együtt van sok ember, ott mindig kialakul valamilyen kultúra. Az Ubernél egy elég elcseszett kultúra alakult ki, de hidd el, hogy ez vagy meg fog változni, vagy megbosszulja magát. Ezen nagyon nem aggódnék.

A hazugság, a csalás és a manipuláció egyidős az emberiséggel. Ellenben egy szabad piacon sokkal rosszabbak rá az esélyeid, mert mindenki eldöntheti, hogy a rossz híred ellenére is akar-e veled üzletelni. Ha megnézel egy irányított gazdaságot, akkor a helyzet sokkal rosszabb, mert nincs ilyen választási szabadság. Hiába van valakinek rossz híre, mégis kénytelen mindenki vele üzletelni.

Az esővíz azért rossz példa, mert az nem egy cég terméke, tehát arra nem formálhat jogot. Ugyanakkor egy állam igen. És bizonyos értelemben formál is. Ha a tetőről lefolyó esővizet gyűjtöd az nem zavarja, de ha területedről ered egy patak, akkor annak a vizét már nem használhatod. Sőt, most hoztak egy rendeletet, hogy a kutadból kivett vízért is fizetni kell.

Az élet megléte és a minősége között nincs éles határvonal. Nem tudsz olyan határvonalakat mondani, hogy ez alatt meghalsz, e felett élsz.
Amellett, hogy a modern világban meg még annyira se tudod szétválasztani. A modern mezőgazdaság azért termel ennyi élelmiszert, mert gázolajjal hajtott, műholdak által irányított traktorok dolgoznak, műtrágyával és növényvédő szerekkel kezelt mezőkön, ahol kimondottan magas terméshozamra optimalizált fajták teremnek.
Plusz az egész mögött van egy feldolgozóipar, ami el tudja raktározni és feldolgozni. Plusz egy árutőzsde, ami megszervezi, hogy a termelőtől eljusson a feldolgozóig.
Vedd ki bármelyik elemet és kevesebb lesz a kaja. Most akkor ez az elem minek számít? Minőség vagy meglét? Úgy külön, a rendszerből kivéve valóban olyan l'art pour l'art dolognak tűnik, de a rendszerben nélkülözhetetlen.

Nem hazudják a folyamatos fejlesztést. Valóban folyamatos fejlesztés van, legfeljebb egyes esetekben eltúlozzák a dolgok forradalmiságát, míg másokban nem annyira látványosak a végfelhasználó számára. Ha megnézel pl. egy pár éves mobiltelefont és egy mostanit, hát a számítási teljesítménye sokszorosa. Viszont az egyre több SW, egyre jobban le is terheli, ezért a növekedés nem annyira látványos, illetve az idő nagy részében ez a teljesítmény nincs használva semmire.

A világ mindig is érdekvezérelt volt, de én nem attól az 1%-tól félnék, hanem a maradék 99-től. Különösen az alsó x százaléktól, mert a történelmi tapasztalatok szerint ők hajlamosak leginkább radikális megoldásokra (amiknek ironikus módon maguk is elszenvedői lesznek a végén).

Egy Proli 2017.04.19. 17:47:48

@Lord_Valdez: Kedves Valdez

Amennyiben az egy téves mém, hogy a növekedés kényszer, akkor csak egyetlen céget mondj kérlek, ahol deklarálták, hogy ők már elérték a gazdaságos méretet és a továbbiakban nem kívánják növelni a piaci részesedésüket, vagy a termelés volumenét.
Továbbá szomorúan kell konstatálnom, hogy hajlamos vagy a csúsztatásra. A növekedési kényszer fellelőseként megnevezed a politikusokat (akiknek a nyakán van egy államadóságnak nevezett kés, gyönyörű példa itt) és elegánsan kihagyod a részvényeseket és a tőzsdét.
A szabad piac számomra egy ugyanolyan hamvában halt utópia, mint a kommunizmus. Szerintem kifelejtették belőle az emberi tényezőt. De az állami bürokráciára sem bíznám a piac működtetését, hiszen ezt már láttuk hova vezet.
Had szolgáljak egy analógiával, hogy jobban el tudjam mondani mire gondolok. Van egy kertem (tényleg), amiben több féle növényt termesztek. Vannak invazív növények benne, mint a málna, a paradicsom, a torma és vannak amelyek csak önmagukban növekednek, ilyen a szeder bokor és a gyümölcsfák, és ott vannak a gyomok. Amennyiben a természetre bízom a kert gondozását néhány éven belül csupán néhány fajta termés marad és azok is kisebbek, kevésbé zamatosak lesznek. Azonban, mivel én szeretem a változatosságot és szeretem, ha a termés szép és jó ízű, ezért minden évben megküzdök a gyomokkal, visszametszem a gyümölcsfákat, hogy ne nyomják el, ne fertőzzék meg egymást, és kiásom az elkóborolt málna, paradicsom és torma töveket, sőt bár nem vagyok vegyszerpárti, néha rákényszerülök permetezésre is. De nem teszem a növényeimet üvegházba, ahol tápkockába csepegtetett, milligrammra kiszámított oldatokkal mesterségesen megnövelhetném a méretüket és a hozamukat, mivel elveszteném az ízt, amiért az egészet csinálom.
Nem kell végletekben gondolkodni, az optimumot kell keresni, ami a két véglet közt van valahol.
Az esővíz pedig azért nagyon jó és erős példa mert megtörtént.
Nagyon jó szabályozás a kereskedelemben például, hogy az egységre számolt árat fel kell tüntetni, hiszen a gyártók ezzel is trükköztek, így kerültek a polcokra a hagyományos 100-200-300 grammos termékek helyett a 90-168-245 grammosak. Miért ne várhatnék el például a tartós fogyasztási cikkeknél egy garantált élettartamot, amit fel kellene tüntetni a terméken. Például a Nike vállalna 2 évet a cipőre. Amennyiben egy év után az szétjön akkor visszaadja a vásárlási ár felét. Így nekem nem érdekem szétbarmolni a cipőt, hiszen nem járok jobban és a Nike-nak sem érdeke silány minőséget adnia, hiszen ő sem jár jobban. Ráadásul a verseny is tisztul, hiszen végre megalapozottan dönthetek, hogy megveszek e egy cipőt háromszoros áron ami két évet bír, vagy harmad annyiért veszek egyet ami csak fele annyit. Jelenleg a tartós fogyasztási cikkeknél zsákbamacskákat veszünk. És ez még nem irányított gazdaság. Nem szabok meg árat, nem szabok meg elvárást az élettartammal kapcsolatban, amit szabályozok az az élettartam feltüntetése és annak vállalása anyagi felelőséggel. Ráadásul egy ilyen módon szabályozott piacra egy új szereplőnek is könnyebb belépni, hiszen végre egy valid állítással és nem egy média hazugsággal (a Nike cipőben erős, határozott, független egyéniség vagy, sugallják a reklámok) kell megküzdenie.
Egyszerűen a gazdaságban is működtetni kell a fékek és ellensúlyok rendszerét. Valamiért a liberális gazdaság éltetői ezt csak a politikára tartják érvényesnek. Mintha az a fogalom, hogy "gazdasági hatalom" nem is létezne.
Vagy megvárhatjuk, hogy nekicsapódunk a falnak (neki szoktunk) és akkor jön az alsó x százalék, akik elsőként jutnak el arra a pontra, hogy már nincs mit veszíteniük. Szerintem a radikális megoldásokat nem a hajlam, hanem a kényszer szüli. A sarokba szorított állat támad és mi emberek még nagyon nagy részben állatok vagyunk.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.04.19. 20:52:14

@Lord_Valdez:
Ne keverjük össze azt, hogy a "sok pénznél jobb a több" és azt, hogy növekedni muszáj. Egyáltalán nem muszáj. Inkább arról van szó, hogy ha lehet növekedni, akkor miért ne tegyük? De, ha nem lehet, akkor sincs tragédia, az élet megy tovább. Ad absurdum, ha egy cég a piac 100%-t uralja, akkor nincs hova tovább növekedni, de ettől még nem tönkre menni.
A vállalkozások legnagyobb része egyébként nem is növekszik. Ha ránézel egy KKV-ra, akkor 99%, hogy az 10 év múlva is csak KKV lesz (, ha még létezik egyáltalán).

A politikusnak nyakán a kés nem az államadósság, hanem a következő választás.
A politikus akkor jár el ésszerűen, ha azt teszi, amit a választó elvár.
És ezen a ponton hívnám fel a figyelmed az ún. erkölcsi kockázat jelenségére. Amikor valaki nem viseli a döntése következményeit, akkor az könnyen hoz felelőtlen döntéseket. Amikor a politikus pénzt szór, akkor azt nem ő fizeti, tehát neki nem fáj. A választó szereti a pénzszórást, a politikusnak nem fáj. Win-win.
Ugyanakkor a választó, aki végső soron fizeti, meg nem látja az összefüggéseket, mert tőle ezek nagyon távol vannak és túl absztraktak, ezért könnyen szavaz a felelőtlen politikusra. Ha úgy tetszik, akkor a felelőtlen politikus és a felelőtlen választó között van egyfajta szimbiózis.
Ez a jelenség akkor is létezne, ha a részvénytársaságot soha fel se találták volna. Hovatovább már a köztársaságkori Róma is szenvedett tőle.

A szabad piac nem utópia, hanem absztrakció. Senki se gondolja megvalósíthatónak, csak egy kívánatos modellnek.

Ha már a kerti analógia. Azért tudsz tudatosan optimumot keresni a kertedben, mert jól ismered az optimumot, mivel az te preferenciád. Emellett egy kis méretű, átlátható rendszered van. A gazdaság viszont nem ilyen. A gazdaság nem csak nagy, dinamikus, nem-lineáris, kaotikus stb., de ráadásul nem egy szereplő hozza benne a döntéseket, hanem az összes. Sztálin elvtárs tudja optimalizálni a gazdaságot (amennyire a képességei lehetővé teszik), de az azt jelenti, hogy az egész gazdaság Sztálin elvtárs értékpreferenciáit fogja szolgálni, pár tízmillió ukrán meg éhen hal (mivel az ő értékpreferenciáik figyelmen kívül lettek hagyva).
A piacon viszont a többi szereplő is ember, nekik is megvannak a maguk preferenciái. Ha te azt mondod, hogy optimalizálni, akkor azt jelenti, hogy létezik egy olyan preferencia, ami magasabb rendű, mint a benne élő embereké.

Mi történt meg az esővízben?

Amit itt most feltaláltál, az a kereskedelmi, illetve kártérítési jog. Ez semennyire nem mond ellent a szabad piacnak.
Annyit azért hozzátennék, hogy nem lehet ám mindent számszerűsíteni. Az élettartam például egy olyan dolog, ami egy statisztikus jellemző. Ún. katasztrofális meghibásodásra meg lehet azt mondani, hogy átlagosan mennyi idő múlva következik be. Illetve degradációs hibáknál, hogy x idő elteltével átlagosan mennyit degradálódik az adott jellemző. Ezek viszont olyan adatok, amik rendszerint egy laikus számára értelmezhetetlenek.

A "gazdasági hatalom" egy nagyon érdekes dolog és erősen túl van misztifikálva. Állami támogatás nélkül nagyon nehéz komoly piaci dominanciára szert tenni. És nem is nagyon szokott tartós lenni.
Mindez súlyosbítva, hogy a gazdaságban nem igazán lehet eldönteni, hogy szükség lenne-e ezekre a bizonyos fékekre vagy inkább csak ártana. Pl. a Google megcsinálta a legjobb kereső motort, ezért hamarosan domináns lett a keresőpiacon. Mit kellene ezzel kezdenie az államnak? Rontassa le a motort? Kötelezze a felhasználókat, hogy használjanak egy rosszabbat?
süti beállítások módosítása